… vagy csak nem lehet megvásárolni.
Rengeteg ingatlanhirdetést böngésztem át az utóbbi időszakban, keresve álmaimnak hitt lakását. Az elején azt gondoltam, egyszerű dolgom lesz, hiszen csak 4 falat keresek, nagy erkéllyel, szép kilátással, sok-sok lehetőséggel. És majd átalakítom, berendezem, lesz benne valami extra. Lakberendezési ötletekből, okos tanácsokból nincs hiány, és persze a korábbi felújítások során jómagam is gazdagodtam néhány tapasztalattal. Táblázatba rendeztem a kívánságaimat, a gyerekek óhajait, próbáltam rangsorolni, hogy kinek mi a fontos, és azt sem hagytam figyelmen kívül, hogy mások szempontjai engem is érintenek. Például a délutáni dugó, ha az uszodába viszem őket. Vagy ha az erkély történetesen egy körforgalomra néz, akkor vajon mennyire lesz ólommentes a reggeli kávém, amit elfogyasztok. Esetleg a beszélő buszmegálló nyitott ablaknál, ami a közösségi közlekedés színvonalát emeli, és az agyvizemet is felforralja kettő az egyben. Nincs jó megoldás? És miért nem tudok dönteni ÉN? Régebben annyira tudtam, hogy mi AZ, AMIT AKAROK, most meg mintha a választékból csak az tudnám kiszűrni, hogy mit NEM AKAROK. Ezzel nem jutunk előbbre. Kompromisszumnak meg itt van ez is, amiben jelenleg lakunk. Akkor most hogyan tovább?